Végre mindenki alszik.:)
Kicsit kiosonhatok, hogy először a nap folyamán pár percet csak, de egyedül lehessek. Nem tudni hány perc adatik, mert Veronka sajnos sokszor felriad éjjel.:( A lényeg, hogy kicsit át tudom fésülni a mai nap gondolatait, eseményeit, boldogságait. Bár minden este megtettem ezt eddig is, mert Bogcsa követeli a Bogi Manóról szóló aznapi meseepizódot, amiben hogy hogy-nem a főszereplő a megszólalásig hasonló dolgokat él át, mint a nagylány. Szereti.Nagy , csillogó mesebarna szemével merőn néz rám, de látom, hogy valójában épp Manóval újraéli a nap izgalmait. Szeretem ezt a tekintetét. Ma este is drága macikáim megkapták a nehéz nap után jól megérdemelt cicitejet, és Manómesét, és csúdagyorsan elaludtak.
Ha belegondolok, ez nem véletlen... A mai fürdetést kicsit rendhagyó módon adtuk elő. Elővettük, illetve előhalásztuk a hideg pajta mélyéről a méltánytalanul elfeledett és ottfeledett babakádat, kisúroltuk családilag, majd teleengedtük vízzel. A papánk pedig a tele kádat nem kicsiny erőfeszítések árán a kályha mellé varázsolta az előszobába. (Az efféle rendhagyás annál inkább hasznos, hogy legalább ma volt időm, illetve, hogy is mondjam kénytelen voltam felmosni az előszobában.) Pattog a tűz, meleg fények égnek a lakásban a két picinyke pedig boldogan viháncol hol a kádban, hol a kádon kívül, egy a lényeg, a boldogság.:) No, de hát szóval a vizes baba hasonlóan viselkedik a vizes járólapon, mint a vizes szappan... Veronkám, gyönyörűm, csodálatos telt, dimbes-dombos babtestecskéje felett elvesztette az uralmat és hatalmasat perecelt. S bár azt hittük ezzel véget ér a móka, a kicsilány felpattant és megdöbbentő ügyességgel félig guggoló testtartásban lavírozva, lassú, kimért apró lépésekkel közlekedett ide-oda, mintha jégen lépegetne, ami bármelyik lépése alatt azonnal beszakadhat. Az esést követően tehát azonnal levonta a megfelelő következtetéseket! Ügyes lány.:) Cingár nővérkéje, már tapasztalt öregként vette az akadályt, amit a csúszós padló jelent, és nem tulajdonítva túl nagy jelentőséget a körülötte folyó eseményeknek, elmélyedve a tevékenység örömében, akkurátusan mosakodott. Egész testével összpontosítva, szinte maga volt a Mosakodás. Enyhén nyitott ajkai közül kikukucskált a nagy ügybuzgóság hevében elfeledett nyelv, ami hála istennek így ki is maradt a szappanozásból.:)Így Bogi biztosan tiszta lett, de Verkám nem is tudom töltött-e folyamatosan egy percet a kádban... Mindegy is tán...:)Kis csibék aztán egyre gyakrabban pihentek két kádbaugrás között az ölemben. elfáradtak. Hála Istennek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése